Túl kevés időt szánunk a reggelizésre, viszont elvben egészségesen táplálkoznánk
A magyar nők az ajánlottnál kevesebb időt fordítanak reggelizésre, s bár a legtöbben az egészséges és finom reggeliket keresik, „az élet többnyire közbeszól” – derült ki a nemrég végzett közvélemény-kutatásáunkból, amiben a reggelizési szokásokra és annak minőségére voltunk kíváncsiak. A kapott eredményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a nők nagy része hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain, ha ebben segítséget, de legalábbis iránymutatást kapna, és megfelelő kínálatot találna a piacon. Érdekesség, hogy a sós és édes reggeliket előnyben részesítő nők tábora nagyjából fele-fele arányban oszlik meg.
Valószínűleg az elmúlt évek legnagyobb hazai közvélemény-kutatása zárult le április elején a reggelizési szokásokkal kapcsolatban. A kezdeményezésünkre ugyanis több mint 9000 nő válaszolt az étkezésével kapcsolatos kérdésekre.
A reggeli a nap egyik legfontosabb étkezése, ami beindítja az anyagcserét és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásból nem hiányozhat. Azok, akik reggelivel indítják a napot, sokkal hatékonyabban tudnak koncentrálni napközben és állóképességük is javul. A reggeli elhagyása az energiabevitel csökkenéséhez vezethet, egyúttal kevesebb fehérje, vitamin és ásványi anyag jut be a szervezetbe azokhoz képest, akik rendszeresen étkeznek reggelente. Elvben ezt a legtöbben tudjuk, ám gyakorlatban kevésbé tartjuk magunkat hozzá.
A kutatásból kiderült, általánosságban vizsgálva a kitöltők 85 % kezdi reggelivel a mindennapokat. A reggelizésre igennel válaszolók számára az egészség és a finom íz messzemenően a két legfontosabb tényezőszemben az árral és azzal, hogy praktikus legyen, azaz könnyen és gyorsan elkészíthető.
Túl sietősen reggelizünk
A magyar nők több mint fele (58 %) saját bevallása szerint hétköznapokon 5-15 percet fordít a reggelire, és csak körülbelül harmaduk (37,5 százalék) reggelizik negyed óránál tovább. Ez megfordul, ha a hétvégeket nézzük: szombaton és vasárnap már a kitöltők 71,9 százaléka fogyasztja a reggelijét 15 percnél tovább.
Kiemelten fontos, hogy a reggelit ne kapkodjuk el, hiszen ez az egyik legfontosabb főétkezésünk. A javasolt időtartam minimum 20 perc lenne. Szakértők szerint hagynunk kell megfelelő időt a rágásra, nyelésre, mert ha gyorsan eszünk, a gyomrunk képtelen a nagy mennyiséget 5-10 perc alatt megfelelően feldolgozni. Ilyenkor kellemetlen tünetek, így például gyomorfájdalom, rossz teltségérzet vagy puffadás is jelentkezhet, ami rányomhatja a bélyegét a napunkra.
A reggeli időpontja sem mindegy: kutatások arra jutottak, hogy a metabolizmusnak azzal teszünk a legjobbat, ha két órával ébredés után étkezünk először. Persze mindannyian tudjuk, hogy ez a hétköznapokon nehéz, de mégsem lehetetlen feladat.
Az úgynevezett „ráérős reggelizők” 60 százaléka ügyel arra, hogy gondosan előkészítse az ételt és időt szánjon a nyugodt étkezésre, 76 százalékuk otthon, míg 24 százalékuk a munkahelyén fogyasztja el a reggelijét.
A fennmaradó 40%-ba tartoznak a „sietős reggelizők”, akiknek 54 százaléka szintén otthon étkezik, míg 43 százalékuk a munkahelyén teszi ezt. A „sietős reggelizők” táborát erősítők elsősorban olyan reggeli alternatívát keresnek, ami pár perc alatt elkészíthető és azonnal fogyasztható, tehát náluk, értelemszerűen, a praktikum fontos szempont.
Reggelizők kontra nem reggelizők
A felmérés egyik nagy érdekessége, hogy a válaszadók 54 százaléka a sós reggelit , 46 százaléka pedig az édeset részesíti előnyben, a két tábor pedig szinte fej-fej mellett áll. Előbbi csoport a szendvicset, a sós pékárut, a tojásos reggelit valamint a virslit és a kolbászt fogyasztja ébredés után előszeretettel, míg az édesszájúak a müzli és a granola mellett szintén péksüteményeket, gyümölcsöt, zabpelyhet vagy zabkását tesznek a tányérra.
A kutatás eredményeinek legnagyobb pozitívuma, hogy a válaszadó nők csupán 12 százaléka válaszolta azt, hogy általában nem reggelizik és mindössze 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak reggelit.
Az egyáltalán nem reggeliző emberek 87%-a hajlandó lenne felhagyni ezzel a „rossz” szokásával, amennyiben rátalálna egy egészséges, finom és gyorsan elkészíthető alternatívára. A reggeli elhagyásának több oka is lehet, köztük a más családtagokkal való törődés (gyermekek öltöztetése, felkészítése), szűk határidős munkák, vagy éppen szimplán csak a nehézkesebb ébredés. Néhányan a túl korai ébredés miatt egyáltalán nem éreznek éhséget és elképzelhetetlennek tartják a korai étkezést.
Tudjuk mire lenne szükség az egészséges életmódhoz, de „az élet közbeszól”
A kapott adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar női lakosság nyitott az egészséges életmód iránt. Nagy részük hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain, ha ebben segítséget, de legalábbis iránymutatást kapna, és megfelelő kínálatot találna a piacon.
Erre utal az is, hogy a több mint kilencezer válaszadó jelentős többsége (60,4 százalék) úgy nyilatkozott, fontos az egészsége, de a valóság néha közbeszól. Azaz sokan szeretnének odafigyelni az egészségükre, de törekvéseik ellenére ez mégis gyakran meghiúsul.
