A küldetésünk mellett a másik legfontosabb dolog számunkra a csapatunk! Azok az emberek, akik a Viblance mögött állnak és nap mint nap azon dolgoznak, hogy egészséges és finom ételekhez juttassák az embereket, Titeket! Ismerkedjetek meg Ricsivel, aki elmeséli mi az ő missziója a Viblance-nél, milyen fejlődési szakaszon ment át és azt is megtudjuk melyik a kedvenc reggelije… A többiekkel készült interjúkat ide kattintva olvashatjátok el.
Hogy találtál rá a Viblance-re és miért döntöttél úgy, hogy szeretnél csatlakozni a csapathoz?
Én eredetileg közgazdászként végeztem és sokáig az autóiparban dolgoztam kontrolling területen, de egy idő után hiányzott az, hogy közvetlenül nem látom a munkám eredményét, ezért váltottam. Az irodai munkám után a vendéglátásban kezdtem el dolgozni, mégpedig egy vegán cukrászdában, pultosként. Ekkoriban váltottam növényi étrendre, így a vegán életmód nem állt tőlem távol, már a Viblance előtt sem. Ahogy bejött a COVID sajnos megint új munka után kellett néznem. Eldöntöttem, hogy továbbra is olyan cégnél szeretnék dolgozni, ami valamilyen szinten köthető a növényi életmódhoz és az ehhez kapcsolódó filozófiához. Így találtam rá a Viblance-re, az egyik régebbi álláshirdetésükön keresztül. Úgy gondoltam próba szerencse, írok nekik egy e-mailt arról, hogy ki vagyok és hogy nagyon szívesen csatlakoznék hozzájuk. Ezelőtt nem volt még tapasztalatom az élelmiszergyártás területén. Be is hívtak próbanapra, emlékszem kb. 3 órát voltam ott és dobozokat hajtogattam, de úgy éreztem én vagyok a világ legboldogabb embere.
“Nem profi szakemberekből épül fel a cég, hanem hétköznapi emberekből szuper jó ötletekkel.”
Ha jól tudom ez 2020-ban volt. Annak már két éve. Azóta is a világ legboldogabb emberének érzed magad?
Határozottan igen. Nyilván nem repdesnek minden pillanatban pillangók a fejem körül, vannak nehezebb időszakok is, de összességében úgy érzem megtaláltam a helyem. Nekem nagyon fontos szempont, hogy ha bemegyek egy helyre dolgozni, ahova beáldozom az időmet és az energiámat annak legyen is kézzel fogható értelme, legyen bennünk hivatástudat, tudjuk miért csináljuk, amit csinálunk. Úgy érzem ezt teljes mértékben megtaláltam a Viblance-nél. Ez a cég nem csak azért született, hogy csak úgy granolákat gyártson az embereknek, sokkal több a mondanivalója, sokkal több van mögötte. Szeretnénk valamit átadni a vásárlóinknak: finomat, táplálót és persze mellé egy szemléletet is. Örülök, hogy ennek a részese lehetek.
Jelenleg milyen feladatokat látsz el a csapatban?
Most én felelek a belső logisztikai folyamatokért, az anyagbeérkezéstől kezdve a raktárkészlet kezeléséig. Ide tartozik még a raktározás, készletfigyelés, alapanyagmozgatás a raktár és a gyártás között. Továbbá én végzem az ehhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb pénzügyi feladatokat, illetve a budapesti viszonteladói partnereinknek történő szállítást.
“Nekem nagyon fontos szempont, hogy ha bemegyek egy helyre dolgozni, ahova beáldozom az időmet és az energiámat annak legyen is kézzelfogható értelme.”
Korábban említetted a nehezebb időszakokat, ezeket általában hogy kezeled? Hogy állsz a kihívásokhoz?
Vannak nehezebb periódusok, keményebb hónapok, időről időre fellépnek bizonyos problémák, amiket ott helyben meg kell oldani. Ezt általában próbálom nem problémaként megélni, hanem egy olyan kihívásként, amire több időt és energiát kell áldozni, ami később ki fog fizetődni. Ez abból is ered, hogy én nem úgy tekintek erre a munkahelyre, hogy van egy munkáltatóm és muszáj dolgoznom valahol, hanem egy kicsit úgy, hogy együtt élünk a cég életével. Mi alapvetően egy megoldásorientált csapat vagyunk. A problémákkal foglalkozni kell ezekből folyamatosan tanulunk, ez így van jól. Nem profi szakemberekből épül fel a cég, hanem hétköznapi emberekből szuper jó ötletekkel. Ha megjelenik egy új kihívás nekünk ösztönösen kell rá reagálni, hiszen nincs mögöttünk több évtizedes tapasztalat. Keressük a legjobb megoldást de néha van, hogy zsákutcába jutunk. Ugyanakkor jó érzés, hogy jellemzően összetart a csapat. Ha őszinte akarok lenni természetesen engem sem motivál mindig minden. Vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen muszáj elvégezni. Viszont vannak olyan problémák is, amik kimondottan ösztönöznek, amikre nincsen bejáratott megoldás, ki kell találni rá valamit – tök jó dolgok tudnak így születni. Természetesen nem akarok álszent lenni, hogy minden szuper és mindig minden kihívásban csak a lehetőséget és a fejlődést látom, azonban úgy gondolom meg kell találni azt a motivációt, amiért mégis elvégezzük a feladatot.
És téged mi az, ami motivál- miért szereted csinálni?
Ha nagyon röviden kéne megfogalmaznom, akkor maga az ügy, amiért dolgozunk. Az, hogy egészséges, finom élelmiszereket készítsünk az embereknek, mindenféle adalékoktól mentesen. És hogy nem kell kompromisszumot kötni. Jó szívvel adjuk, hiszen mi is ezeket fogyasztjuk.
“…a legfontosabb, amit eddig tanultam az a felelősségvállalás.”
Mennyire volt hatással az étkezési szokásodra a cég szemlélete? Egyáltalán alakított a szemléleteden valamit? Hogyan étkezel?
A Viblance-hez úgy kerültem, hogy már egy ideje növényi alapon táplálkoztam. Ebbe az életmódba felnőtt fejjel kezdtem bele. Az egész talán ott kezdődött, mikor 4 éve megismerkedtem a jógával. Kezdetben csak fizikai szinten foglalkoztam vele, de a lelki, szellemi része is érdekelt. Ahogy a jóga tanaival megismerkedtem, azon belül is a nem ártás elvével, ráeszméltem, hogy minden étkezéshez fogyasztok húst és elkezdtem azon gondolkodni, hogy ez vajon mennyire egészséges. Ennek következtében először a húst, majd az állati eredetű élelmiszereket is teljesen elhagytam. Most is tisztán emlékszem arra a napra, amikor ezt a döntést végül meghoztam.
A Viblance is hatással volt az étkezési szokásaimra, az addig megszerzett tudásomat még inkább gyarapította. Például a zab, mint élelem átértékelődött bennem, én szinte már superfoodként tekintek rá. Érdekes mennyi mindent ki lehet hozni belőle és nem utolsó szempont az sem, hogy mennyire tápláló. A granolával is itt ismerkedtem meg igazán, az egész világ amit a granola jelent itt tárult fel előttem. Örülök, hogy ezeket gyártjuk, mert én is ezeket fogyasztom.
Amikor nem a világ legfinomabb granoláival foglalkozol, mivel töltöd a szabadidődet?
Mint már korábban említettem, a mozgás – azon belül is a jóga – nagyon fontos számomra. Úgy vélem, hogy a jógával meg lehet teremteni a test, a lélek és a szellem harmóniáját, ami kihat az egész életünkre.. Ezenkívül mostanában a testtudathoz köthető mozgás- és táncformákkal ismerkedem, mint például a kontakt improvizációs tánc. Igazából ezek töltik ki az időm nagy részét, kikapcsolnak, lelkileg és érzelmileg is fejlesztenek.
Te sem úszhatod meg azt a kérdést, hogy melyik a kedvenc Viblance ízed? Granolás vagy inkább kásás vagy?
Ez időről időre változik. Reggelire gyakran eszem kását. Napközben sokszor nassolgatok granolát vagy a szeleteinket. Talán kijelenthetjük, hogy egy fokkal granolásabb vagyok. Szeretem a crunchy, roppanós élményt. Mostanában talán a csokis kávés a kedvencem, lehet amiatt, mert az utóbbi időben a koffeint is igyekszem csökkenteni, azzal, hogy kevesebb kávét iszok. Azt hiszem ezzel a minimális kávébevitellel próbálom még kárpótolni magam. 🙂 De egyébként tényleg nagyon finom is. Így az őszi-téli hónapokban a mézeskalácsos granolára is rákapok, de nyilván a pekándiós az örök kedvenc marad.
“Be is hívtak próbanapra, emlékszem kb. 3 órát voltam ott és dobozokat hajtogattam, de úgy éreztem én vagyok a világ legboldogabb embere.”
Eddig mit tanultál a Viblance-nél eltöltött idő alatt?
Egy új működést tapasztaltam meg, belelátok egy élelmiszeripari vállakozás működésébe, egy kis gyártó üzem mindennapjaiba. Érdekes látni, hogy hogyan jut el a termék az alapanyagoktól kezdve egészen a vásárlókig. Végigjártam különféle területeket a Viblance-nél, ez rengeteg tapasztalattal gazdagított, könnyebb megérteni egyes embereket, feladatköröket. Azonban a legfontosabb, amit eddig tanultam, az a felelősségvállalás. Kis cég révén közvetlen hatással vagyunk a munkatársainkra, meg kell tanulni egy csapatként együtt működni, rugalmasan reagálni a dolgokra. Itt nincsenek meg a bejáratott utak, nem lehet várni hogy valaki megmondja mit kell csinálni, neked kell beleállnod a feladatokba. Ez egyébként a nehézsége és a szépsége is. A Viblance mindenképpen egy élő példa arra, hogy lehet jól is csinálni a dolgokat, azaz az egészséges és a finom megfér egymás mellett.
Mit üzennél azoknak, akik régóta szemeznek a termékekkel, de még sose próbálták ki?
Adnék nekik egy pekándiós granolát, hogy megkóstolják és onnantól kezdve nem kéne győzködni őket. Egyébként én ezt tényleg alkalmazom is barátok, ismerősök körében. Szerintem ezek a termékek magukat adják el, csak odáig kell eljutni hogy az emberek megkóstolják.
“A granolával is itt ismerkedtem meg igazán, az egész világ amit a granola jelent itt tárult fel előttem.”
